Az elmúlt 1-2 napban megint rámjött, hogy talán meg kéne próbálni. Tegnap óta magam alatt vagyok igencsak. Egyszerűen kivan a fasz. Őrület vár rám holnap. Az eddigi nehéz napjaimat nézve top 3-as lesz. Legszívesebben gyáva ember módjára elfutnék, de nem tudok. Már nem. Nem tudom tovább húzni, jön a szembesítés. Vállalnom kell a tetteimért a felelősséget.

A gép olyan mint a drog. Elfeledtetné velem a gondokat, igaz csak rövid ideig: pár percig, pár óráig.

Ha nyerek 200 rongyot mondjuk, akkor mivan? Semmi. Minden pénzem odaadnám azért, hogy a holnap... és ha vesztek? Akkor is ugyanúgy lesz holnap, ami nagyon nem lenne jó. Kivagyok. Nem old meg semmit, de időlegesen elfeledtetne.

Mit tegyek? ;-(

Komolyan nekiszaladok a Dunának... annak ellenére, hogy...

... hogy anyagilag többem van a hasonló korosztályúak 90 százalékánál, van egy szerető barátnőm, egészségem, rokonaim, szüleim. Mindenem megvan, de... ez az egy, amivel (nem a szerencsejáték) nem tudok mit kezdeni. Ezt nem tudom leküzdeni, pedig egyre csak nyomaszt. Hetek-hónapok óta egyre rosszabbul alszok, rémálmaim vannak.

Talán holnaptól minden más. Szó szerint egy másik életbe csöppenek. Júliustól lehet, hogy másik orszába vagy másik kontinensen dolgozok, de az is lehet, hogy csak idehaza pattanok fel és bűjok el szó nélkül mindenki elől. Minden rokon, ismerős és barát elől.

Lehet, hogy csak fogok egy sátrat és elindulok szó szerint világgá. Összerakom minden pénzem, a papirjaimat és ami szükséges egy hátizsákba és elindulok, amerre visz a lábam.

Meglátjuk.

Gecire kivagyok.